Sziasztok!

Első körben szeretnék mindenkinek boldog új évet kívánni, kicsit megkésve ugyan, de azért még így is érvényes, ugye? Remélem, kellemesen teltek az ünnepek, pihentetek, és felkészültetek 2017 kihívásaira és újdonságaira.

Most, hogy beköszöntem, térjünk is át az oldalra. Korábban már blogoltam sok-sok más platformon, saját domain címem is volt, de mégis mindig abbahagytam az egészet. Nem éreztem magaménak, nem tudtam teljesíteni az elvárásaimat magammal szemben. Megfogadtam, hogy hobbiként kezelem az írást, mégis végül úgy tettem, mintha egy kötelezettség lenne. Frusztrált, ha nem volt az adott héten poszt, ha nem lettek tökéletesek a képek, ha nem saját fotót használtam, hanem csak egy ingyenesen letölthetőt, ami más blogokon is feltűnhet, ezért nem az "enyém". Sikeresen elrontottam a saját boldogságom, és a hobbimat átalakítottam egy elvárt dologgá, ami miatt kényszeressé vált a posztolás, elveszett az alkotás öröme, hogy nyomot hagyok a világban. Azt hittem, hogy mások várják el tőlem a heti x bejegyzést, de nem, én voltam az, aki a blogolást egy olyan tevékenységgé formálta, ami nem megnyugtat és kikapcsol, hanem stresszel. Feladtam a saját stílusom, inkább népszerű dolgokkal kapcsolatos posztokat írtam, nem olyat, ami érdekel, ráadásul a nyelvezetet is megváltoztattam, hátha komolytalannak tűnök mások szemében. Papoltam arról, hogy mindenki legyen önmaga, miközben én voltam a leginkább valaki más... Egyébként is, mit ér az, hogy az emberek követnek, olvassák a bejegyzéseim, és tetszik is nekik, ha nem a valódi énemet és szívemet-lelkemet teszem bele az oldalba, ezáltal én nem vagyok elégedett és boldog? Lehet, hogy nekik is bejönne a bohókás, olykor komolytalan személyiségem, de meg sem mutatom, egy maszkot hordok, pedig pont az önkifejezés lenne a lényeg.

A fenti okok miatt fuccsolt be az előző platform is, a végén már rá sem bírtam nézni, pedig én alkottam. Most viszont újult erővel kezdek bele ebbe az oldalba, ahol remélem, hogy jó ideig boldogíthatlak Titeket. Minden kezdet idején megfogadtam, hogy na, ezúttal máshogy lesz. Viszont most sikerülni is fog.

Ha nem lesz kedvem, nem lesz bejegyzés, ha nem sikerülnek a képek, akkor későbbre tolódik a poszt, ha pedig stockfotó kerül bele, akkor az.

Ezt így kiemelve itt is hagyom magamnak, hogy mindig emlékeztessen, miért is csinálom ezt az egészet...

A név kitalálása is hetekig tartott, nem jött könnyen, de végül csak sikerült: The Minimal Jungle. Még én is csak "ízlelgetem", most nagyon is tetszik, és szerintem több okból is illik hozzám ez a név. Egyrészt szeretem az egyszerű, funkcionális dolgokat, nem jön be, ha valami túlságosan csicsás. Persze elfogadom, ha valakinek olyan stílusa van, de hozzám nem illik. #sorrynotsorry A dzsungel pedig utal a kissé "kaotikus" lényemre, szeretek sok dologgal foglalatoskodni, bosszantóan széles az érdeklődési köröm, (jól emlékszem, hogy ezt Rory mondta a Szívek szállodája egyik nagyon régi epizódjában?) ez a tulajdonságom pedig terveim szerint a blogbejegyzésekben is megjelenik majd. Chloe külön felhívta a figyelmem arra is, hogy mennyire ellentétes a két szó, érdekes párosítás lett, az biztos. :) A 2017-re vonatkozó célokról - a blogra vonatkozóan - biztosan lesz majd poszt, de tervezem a saját projektjeimet is bemutatni, persze nem túl "személyesen", nehezen döntöm el, hogy mi az, amit még leírnék, és mi az, amit nem osztanék meg a nagyérdeművel. Egyébként néhány közösségi - szociális! - média fiókot már létrehoztam, hogy használom-e majd mindegyiket, az még kérdéses azért, szóval, ha találkoztok valami hasonló névvel bármelyik közösségi oldalon, akkor lehet, hogy én garázdálkodtam! (:

Egyelőre ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm Kittenish Zsófinak és Hey, This Is Chloe Chloenak, hogy segítettek és válaszolgattak a kérdéseimre. (: