Nagyjából fél éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, ami az első irodai munkám, és anno nem igazán tudtam, mire is számítsak. A kezdeti elképzeléseim egy része teljesen korrekt volt, néhány viszont a legkevésbé sem valósult meg. Ezek a "tévképzetek" adták az ötletet a bejegyzéshez, és napközben szorgalmasan gyűjtögettem azokat a tényeket, Murphy-féle törvényeket, vicces helyzeteket, amelyekről azt gondolom, az irodai munkával járnak, talán épp valamelyik olvasóm is tapasztalta már. Itt jegyezném meg, hogy a posztommal nem akarok megbántani senkit, kizárólag a vicc kedvéért íródott, és bármilyen egyezés a valósággal abszolút nem a véletlen műve. :)

1. Az irodából a postára sétálás, illetve a buszmegállótól a munkahelyig slattyogás NEM számít testmozgásnak.

2. Mint ahogy a gép előtt sebtében megevett szendvics sem számít ebédnek.

3. Ha 10 percig kell erőt gyűjteni egy fél perc alatt megírható e-mail tényleges bepötyögéséhez, akkor ideje szünetet tartani.

4. "Az irodai munka nem fárasztó." #de

5. Mindig akkor hívnak, amikor nem hallja az ember, vagy hiába rohan, már nem tudja felvenni. Persze nagyjából 0.12 másodperc múlva a visszahívás teljesen értelmetlen ötlet, ugyanis a hívó pont akkor döntötte el, hogy teljesen más dolga van, pontosan 38 km-re a telefonjától.

6. A tervezett teendők bármikor felborulhatnak - és fel is borulnak -, ugyanis mindig befut egy e-mail vagy telefonhívás valami fontos dologgal kapcsolatban, ami lehetőleg tegnapra kellett volna.

7. Amikor egy ismerős telefonszám/e-mail cím alapján "jaj, már megint, hát ne már"  - és társai - gondolatok cikáznak a fejünkben, az teljesen normális, és mások is éreztek már így.

8. A két legnagyobb kincs a gemkapocs és a genotherm! Ezzel nem lehet vitatkozni.

9. Egy kávé MINDIG jó döntés.

10. Néha az sem növeli a munkakedvet, ha rendet varázsolunk az asztalunkra, ezt muszáj elfogadni, és a túlélésre kell játszani.

11. Percekig keresni valamit a mappák tengerében, miközben pontosan emlékszünk arra, hogy hova mentettük el a fájlt... Mindennapos dolog, az ártatlan számítógép összes felmenőjét szidni pedig jogos. Kivéve persze akkor, amikor ténylegesen ott volt, ahol kerestük, csak nem vettük észre, és ez csak a monitor/egér/processzor/szövegkiemelő/univerzum hibája lehet, nem a miénk.

12. Ha gyorsan elsüllyesztjük valahova az egyszer igazából háromszor véletlenül hibásan kinyomtatott dokumentumot, akkor meg sem történt a dolog.

Remélem, hogy jót mosolyogtatok a poszt egyes részein, esetleg néhány pontban magatokra ismertetek. Ha esetleg valami eszetekbe jutott még, nyugodtan osszátok meg hozzászólásban! :)